Leírás
Az ammoniteszek a kihalt tengeri fejlábúak (Cephalopoda) közé tartoztak, közelebbről a lábasfejűek egy csoportjába. Külsejükben a ma élő nautiluszokhoz hasonlítottak, de rendszertanilag távolabbi rokonok. Nevüket a jellegzetes csigavonalban feltekeredett házukról kapták, amelyet az ókorban az isten Ammon kos-szarvához hasonlítottak.
Külső, spirálisan csavarodó, kamrákra osztott mészvázuk volt.A kamrákat a fejlábú állat növekedés közben építette, a legkülső kamrában élt.A kamrákat elválasztó falakat (szeptumokat) bonyolult varratvonalak (sutura) kötötték össze a külső vázzal, amelyek alapján a fajok jól megkülönböztethetők. Méretük néhány centimétertől akár 2 méteres átmérőig terjedhetett.
Földtörténeti jelentősége
A devon időszakban jelentek meg (~400 millió éve). A kréta végén, a dinoszauruszokkal együtt, kb. 66 millió éve haltak ki. Gyors evolúciójuk és széles elterjedésük miatt az ammoniteszek is kiváló vezető kövületek, különösen a mezozoikum (triász, jura, kréta) rétegeinek datálásában.
Előfordulása
Fosszíliáik világszerte megtalálhatók üledékes kőzetekben.Híres lelőhelyek: Anglia (Jurassic Coast), Németország (Solnhofen), Franciaország, Marokkó, Oroszország. Magyarországon a Bakonyban, Gerecsében, Mecsekben is előkerültek ammoniteszek a triász és jura időszaki kőzetekből.
