Leírás
A zempléni hegységben előforduló levél lenyomat fosszíliák érdekes bepillantást engednek a régmúlt növényvilágába és az egykori környezeti viszonyokba. hullott levelek nyugodt vizű tavak vagy folyóágak üledékébe süllyedtek, ahol gyorsan betemette őket az iszap. Az ásványosodás és a kőzetképződés során a levél formája, erezete és körvonala élesen konzerválódott. Leggyakrabban finomszemcsés homokkőben, agyagkőben és tufás üledékekben találhatók.
Földtörténeti jelentősége
A levelek alakja, mérete és erezete alapján a paleobotanikusok következtetni tudnak a korabeli éghajlatra. Például a nagyobb, széles levelek nedves, meleg környezetre, a kisebb, fogazott szélűek inkább hűvösebb, mérsékelt klímára utalnak. A Zemplén fosszilis levelei között főleg lombos fák (pl. tölgy, bükk, juhar, gesztenye) rokonainak lenyomatai fordulnak elő, de cserjék és egyéb lágyszárúak maradványai is ismertté váltak. Ezek a fosszíliák összevethetők más Kárpát-medencei lelőhelyekkel, például a Mátra, Börzsöny vagy a Pannon-medence más üledékes területeinek leleteivel.
